Eredeti kiadó: Warner Vision
Books; 2005-ben
Magyarul kiadta:
Könyvmolyképző Kiadó; 2012-ben
Oldalszám: 410 +
Részlet Fang blogjából + Részlet a második részből
Néhány rajz láttán (ők lesznek beillesztve) éreztem
először, hogy nekem ezt a történetet olvasnom kell. Amikor láttam, hogy nem
jelent még meg magyarul, először arra gondoltam nekikezdek angolul, de ezt
hamar el is vetettem – mivel nemigen tudok angolul… -, de végül csak eljött az
én időm is, hogy megismerkedjek Maxékkel.
A történet lényege, hogy hat gyerekbe madárgéneket
ültettek a tudósok, így szárnyaik vannak, valamint egyéb képességeik. A
cselekmény kezdete előtt pedig néhány évvel elkülönítették őket a semmi közepén
egy erdei házban, és lényegében teljesen magukra is hagyták őket. Ott csöppenünk bele az eseményekbe, hogy újra
felbukkannak a gonosz mutánsok, akiket szintén a tudósok ’készítettek’, a
Radírozók.
 |
| Fang, Max, Iggy, Angel, Nudge és Gazzy |
Igen Radírozók. Ez valami irtó röhejesen hangzik. Ahhoz
képest, hogy félelmetes és nagyon erős kutyaszerű szörnyek, nem valami rettentő
a nevük. Hasonló problémám voltak néhány gyerekkel is. Max nevével nem nagyon lehetett
mit csinálni és Iggy-ével sem. De a többiekét miért kellett lefordítani?! Én
ezt komolyan nem értem… Hogy lett Fangből Agyar, Nudge-ból Böki, Gasmanből
Gázos és Angelből Angyal? Oké tudom, hogy ezeket jelentik, de attól még nem
kell lefordítani a neveket! Amikor névvel viccelődnek (ez csak Gasmannél fordul
elő kétszer) akkor lábjegyzetben oda lehetett volna írni és meg is van oldva!
A történet kiélvezéséből sokat kivett közben, hogy
a nevekkel próbáltam zöld ágra vergődni, és akkor még nem is említettem, hogy
az milyen idegesítő, ha rossz név van egy mondatban! Össze vissza voltak néha
keverve, csomó elgépelés volt, néha olyanok beszéltek akik nem is voltak jelen
és ilyesmik...
 |
| Gasman |
A másik, hogy ezt a történetet a kiadó elsősorban fiúknak
ajánlja, ami szerintem egyrészről rendben is van. Elég sok mászkálás meg
verekedős jelenet van benne, ezt biztosan élvezik, ráadásul felettébb hosszasan
van taglalva az evés fontossága, hogy mikor mit esznek, ilyesmik, ezt tuti
tetszik a haspók srácoknak. Plusz nagyon tetszett, hogy Iskolának hívják a
helyet, ahol lényegében kínozzák őket. Bár nem hiszem, hogy ez jó kép a
fiataloknak. De egy valamit végképp nem értek. Miért egy lány a főszereplő? A
neve akár fiúé is lehetne, sokat verekszik és néha kicsit fiús, de mégiscsak
egy lány, aki ráadásul anyai érzéseket táplál a legkisebb csapattag, Angel
iránt! Hogy ezt hogy veszi be a fiúk gyomra azt nem tudom, biztos együtt
éreznek vele… Ennek a könyvnek fiú főszereplő kellett volna, mondjuk Fang, és
úgy igazi kalandos fiúkönyv lett volna.
 |
| Max |
Igazából attól, hogy Max a főszereplő, a csapat
vezetője, a nagy döntések hozója, olvasás közben végig úgy éreztem, hogy ez
egyáltalán nem így van. Bármi akadály gördült eléjük a döntés meghozatalát,
vagy a cselekvés beindítását mindig lepasszolta Fangnek vagy Iggy-nek. Akik
szerintem alapvetően sokkal érdekesebb karakterek is, mint Max. Az elején egy időre
szétszóródnak, ekkor nem csak Max szemszögéből fut a cselekmény és szerintem
ezek a legjobb részek.
Összességében, nekem egy kicsit csalódás volt. A cselekmény hullámzó,
voltak nagyon pörgős és nagyon lagymatag részek, a rövid fejezetektől eléggé
töredezettnek éreztem, mindenesetre bevezetőnek elment, a szereplőket bemutatta,
már csak hagyni kell repülni őket. Szó szerint.
Képek
forrása:burdge-bug's deviantart
Történet: Alapvetően nem volt rossz, a
kivitelezés nem teljesen nekem készült.
Karakterek: Vannak érdekes figurák.
Kedvenc szereplő: Iggy
Akit nem szerettem: Max
Legjobb rész: Kölcsönautóval furikázás.
Legrosszabb: A nevek.
Borító: Ez tetszik a legjobban az eredetiek
közül.
10/6
Petra
Kedves Petra!
VálaszTörlésTeljesen egyetértek azzal a résszel, amikor azt írtad, hogy idegesít az, hogy felcserélte néhányszor a neveket az első részben, amikor nem voltak együtt. Viszont azzal nem értek egyet, hogy Maxet nem kívánod főszereplőnek, ahogy Böki is mondta, az első részben, amikor keresik Maxet, aki Ellánál van, hogy nem tudja átvenni Max tyúkanyó szerepét. Szerintem mivel Max a Maximum, eredetileg őt csinálták volna csak meg, csak hogy könnyebb legyen a dolga a világmegmentés terén, csináltak neki egy csapatot. Nem véletlen, hogy ő a leggyorsabb, legerősebb és a legokosabb. Agyar csendes és visszafogott, Iggy jó hallású, és tapintású, Böki sokat beszél, de ezért ennyire szerethető, Gázos humoros, és erős, míg Angyal visszafogott, csendes. Max pedig erős, félelmetes, barátságos, és jószívű. A filmben rosszul ábrázolják a szereplőket, midenki sokkal másabb, mint a könyvben, és a cselekmények is eltérnek. Szerintem a lányoknak azért tetszik a könyv, mert Max elgondolkodtatja az olvasót, és mert sokat humorizál. Ha ennyire nem tetszik neked, akkor nem kell elolvasni, ha viszont jónak tartod, olvadj bele a történet erejébe. Menekülj a Radírozók elől, ismerd meg Maxet, lépj be a rémálmába! Robbantsd fel az Iskolát, beszélgess a szereplőkkel! Üdvözlettel: Réka