Magyarul kiadta: Ciceró
Könyvstúdió; 2012-ben
Oldalszám: 329
Zene: Ed Sheeran:
Lego house
Vannak azok
a könyvek amiket időről időre, újra és újra elővesz az ember, mert nyomot
hagytak benne, és ha újraolvassa, ez a nyom egyre szélesedik, mert mindig mást
adnak. Számomra, szerintem ez a könyv is ilyen lesz. Nem tudom mit is írhatnék
róla. Főleg mert úgy gondolom, ezt az érzést mindenkinek magának kell megtapasztalnia.
De azt hiszem, minél tovább ülök e fölött a vélemény fölött, annál inkább
elgondolkodtat, annál jobban imádom a regényt.
Az írónő |
A
főszereplő, Tessa Scott, leukémiás. Életének utolsó hónapjait követhetjük végig.
És nem is
szeretnék róla igazán többet mondani. Mert a fülszöveg kiemeli, hogy van egy
listája, rajta azzal a 10 fontos dologgal, amiket még mindenképp meg szeretne
tenni, de szerintem nem ez a lényeg.
Persze,
fontos mozgatórugója lesz Tessának, hogy cél lebeg a szeme előtt, de a lista
időközben változik, Tessa átírja, megváltoztatja, és valójában nem is csak 10
dologból áll, mert nem a lista maga a lényeg. Tessa még csak 16 éves, még
szinte nem élt, még csak tervezte az életét, viszont tudja, hogy meg fog halni,
és ezért a maradék idejében, minél több dolgot szeretne. Mint bárki más az ő
helyébe.
Csakhogy
rájön, hogy nem az a lényeg hogy lefeküdjön valakivel, hanem, hogy élvezze a
szeretkezést, nem az, hogy elutazzon egy ismerős helyre, hanem hogy felidézze
az ottani emlékeit, nem a cél elérése, hanem az utazás maga. Hogy az élet
csodái nem a nagy tettekben vannak, hanem az apró részletekben, a boldog
pillanatokban és a spontán ötletekben. És a történet előrehaladtával egyre
jobban vágyik is ezekre az apróságokra.
A film plakátja |
Szerintem ez
a könyv nem azért csodálatos, mert grandiózus, újító vagy fantáziadús. Mert
valójában egyik sem. Hanem azért, mert hétköznapi, egyszerű, bátor és
megindító. Mert lefest egy olyan személyt, mint Tessa apukája. Aki egyszerűen
csodálatos, odaadó és feltétel nélkül szereti Tessát, miközben hatalmas
fájdalom nyomja a vállát. Szerintem, remélem, ilyenek a hétköznapi hősök, mint
ő.
És mindemellett
a könyv tele van gyönyörű képekkel, amik egyre sötétebbek és néha morbidak
lesznek, de ezzel együtt Tessa egyre inkább felfigyel rájuk, az apró jelekre, a
pici változásokra és szépségekre.
Miközben
óriási változáson megy át ő maga is, az elején érdektelen és elutasító, majd
vakmerő és csapongó, végül pedig szeretetéhes és bátor.
Úgy
gondolom, ennek a regénynek a lényege, hogy milyen gondolatokat és érzéseket
vált ki az olvasóból. Akkor írjak arról? Merjük szeretni a számunkra fontos
embereket, merjük megélni a pillanatokat, merjünk spontán fejest ugrani,
merjünk őszintén nevetni és igent mondani. Merjünk élni.
Idézetek: Megidézve
És itt szeretném megköszönni annak, aki úgy
intézte, hogy Rudolf Anna fordítsa ezt a könyvet, mint a Forman regényeket!
Történet: Igazán elgondolkodtató.
Kedvenc szereplő: Tessa apukája.
Akit nem szerettem: Nincs ilyen.
Legjobb rész: 308. oldal közepe
Legrosszabb: -
Borító: Szép, illik a könyvhöz.
10/9
Petra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése