OSG

Csúszásban vagyok egy egész nappal, csak nehogy elfelejtsek holnap suliba menni! :D
Az történt, hogy reggel (kilenckor) sikerült felkelnem, gondoltam olvasok vagy egyig, aztán megírom a beígért A szürke ötven árnyalata véleményt (már megírtam Rami eskü!! Jön egyből ez utána!), aztán ellustulnom a napot. Na, ez totál nem jött össze, olvastam vagy fél 11-ig, mikor is bejött öcsim, hogy megyek-e vele OSG-re? Hát... Mentem. Tanúsíthatom!

Így hát OSG-n voltam, életemben először, és most először volt belépős a rendezvény, és ugyan én már elmúltam 18, öcsim nem, de simán behazudta magát annak, mondjuk nekem előbb kérik el a személyimet mint neki... A jegykiadó hanyagságát leszámítva, az egész nagyon klassz volt és látványos, főleg a kori döntő és a, szakszó híján, 'biciklis ugratás trükkökkel'-nek, keresztelt sportág. Nekem a gördeszka uncsi volt, akkor már inkább tényleg görkori. De ami tuti, hogy az egésznek nagyon nagy hangulata van, így én is, aki nem sportolok ilyet, és igazából rappet sem hallgatok megszállottan, nagyon élveztem.

De persze valójában a Hősök miatt mentünk, még koncert előtt beszereztünk egy dedikált plakátot, öcsim már ki is ragasztotta a falára, aztán koncert előtt egy órával bevetettük magunkat a tömegbe, végighallgattunk egy elviselhetetlenül káromkodós Vészkijárat koncertet (én nem hiszem el, hogy ezt van aki komolyan élvezi), majd egy nemrövid DJ mixet, aztán végigtomboltuk a Hősök koncertet, és este olyan fáradtan estünk haza, hogy még olvasni sem volt erőm, nemhogy szürkét írni.
Szóval terveknek ellent mondó, remek nap volt! Köszi, Ikrem! :)

Petra