Anita
Blake, vámpírvadász sorozat, első könyv
Eredeti
kiadó: Berkley Publishing Group; 1993-ban
Magyar
kiadta: Agave Kiadó; 2003-ban
Oldalszám:
246
Annyira
sok, helyről hallottam, hogy milyen jó ez a sorozat (legalábbis egy darabig),
hogy végül rávettem magam és belekezdtem.
Anita
Blake-et, aki tapasztalt halottkeltő - mellékállásban vámpírvadász - megbízza a
St. Louis-i vámpírok vezetője, hogy derítse ki, ki a vámpírsorozatgyilkos aki
pusztítja soraikat, és mivel megfenyegetik kénytelen segíteni. Közben a
rendőrségnek is besegít ugyanennek az ügynek a felderítésében.
Azt
éreztem olvasás közben, hogy annak ellenére, hogy halad előre a cselekmény
mégsem jut sehova. Szépen követték egymást a történések és az ezeket összekötő
rövidebb részek, mégsem fejlődött a történet. A közepén is olyan érzésem volt,
mintha csak akkor kezdtem volna bele a könyvbe. Ez nagyon furcsa és zavaró
volt.
Anita
karakterével sem voltam kibékülve tejesen. Oké, hogy ő nagyon vagány, alacsony
(mert ez fontos, legalábbis az írónő szerint), gyűjti a pingvineket és azt
vallja, hogy az emberek az emberekkel vannak a vámpírok meg a vámpírokkal, és
aki átpártol a másik táborba az áruló. Valamint, minél messzebb akar lenni a
vámpíroktól, mert ugye nem barátkozik velük, hanem megöli őket. Tetszettek ezek
az alapelvei. De könyörgöm, ha ilyen bombabiztos elvei vannak, akkor miért állt
le cseverészni a város vámpírmesterével hosszasan a problémáiról. Oké, hogy nem
tudott menekülni, mert lefogták, de akkor próbált volna meg kiszabadulni és nem
azon kellett volna gondolkodnia, hogy Jean-Claude mit csinált és mit nem az
agyával. Ami ráadásul még csak ki sem derült teljesen! |
| Saját plüss pingvinem :) |
Edward
karaktere volt a legérdekesebb számomra, és mivel barátnőm meggyőzött, hogy
folytassam a sorozatot, így merek kíváncsi lenni Edward háttértörténetére.
Remélem sok szerephez jut még.
A
vámpírokon kívül vannak itt még vérfarkasok, ghoulok, zombik és patkányemberek.
Gyér értesüléseim szerint lesznek egyéb állat-lények is, ennek nem néztem utána pontosan, nehogy rátaláljak valami spoileres információra véletlenül. De
azért reménykedem, hogy a többi ilyen lény nem mind a gusztustalan
állatfajokból fog kikerülni. Ezek a patkányemberek nálam kiverték a
biztosítékot. Nem az volt a fő problémám, hogy gusztustalan volt az egész rész
ahol szerepeltek, mert hát patkányok, azok alapból nem túlságosan derítőek.
Nem. A bajom az volt, hogy nem tudtam hova tegyem őket. Hogy lettek? Miért
tudják visszanyerni az emberi alakjukat? És hasonlók...
 |
| Az írónő |
A
legjobban talán a halottkeltő vonal tetszett. Hogy ez egy "iparág",
ahogy meg volt magyarázva, hogy a bűnügyeknél használják, hogy hogyan működik.
Ez tetszett, és jól el volt magyarázva.
Phillip
jeleneteit emelném még ki, színt vitt a könyvbe, mindig vártam az ő részeit. Övé volt a 'csaljunk elő Anitából érzelmeket' feladat, és
Phillip derekasan helyt állt.
A
humor sem volt annyira jó mint amennyire dicsérték, egy-két jó beszólás tényleg
van de ennyi.
És
hogy a végén nagyjából nulla akció volt, az végképp kiakasztott. Utolsó 10
oldal, gondoltam végre harcolnak egy jót, erre semmi, egy oldalba letudták a
lényegi akciót...
Biztosan
elolvasom a második részt is. Majd. Előbb-utóbb.
Idézet:
"Gyűlölök
vásárolni. Az élet szükséges rossz dolgai közé sorolom, ahogy a kelbimbót és a
magas sarkú cipőt."
Történet:
Nem sok említésre méltó dolog történik a könyvben.
Karakterek:
Egyedül Anitáról derül ki a minimálisnál több információ
Kedvenc
szereplők: Phillip, Edward
Akit
nem szerettem: A patkányemberek
Legjobb
rész: Amikor Phillip Anitáért megy a munkahelyére
Legrosszabb:
A gusztustalan börtönös, patkányemberes
Borító:
Tetszik, ahogy az egyszerű képet, feldobták a virágos mintával
10/4
Jean-Claude-ról
mindig Jean-os viccek jutottak eszembe, többek között ez:
- Jean, tegyen a tűzre!
- Székestől, uram?
Petra
Még nem olvastam egy könyvet sem Hamiltontól, de eddig én is csak jókat hallottam róla. Azt mondják, hogy nagyon jó humora van és jól is ír. Kicsit utánanéztem és láttam, hogy van neki egy tündéres sorozata is. Tervbe van, hogy azt is elolvasod ? Szerintem megvárom míg olvasol tőle más könyvet is és ha tetszik én is nekiugrok egynek:)
VálaszTörlésÉn nem voltam lenyűgözve a humorától, egy kicsit az angol humorhoz tudnám hasonlítani amit érzek a poénjaival kapcsolatban, van aki imádja és van aki meg csak egyen-kettőn tud nevetni. Az írási stílusát sem éreztem kiemelkedőnek, vagy nagyon egyedinek.
TörlésIgen, már gondolkodtam, hogy a tündéres sorozatából is megkockáztatom az első részt. De még eötte mindenképpen jön a Kapzsiság, mert azt már beígértem :)
Köszönöm a bizalmat :)