2012. június 18., hétfő

Megidézve

 



 Részletek Lissa Price A testbérlők című regényéből.






"Hosszú ideje nem voltam már boldog. Régen volt már az, hogy az élet szájfényből, zenehallgatásból, és butuska barátnőkből állt. Régen volt, hogy a legnagyobb aggodalmat az jelentette, írunk-e dolgozatot vagy elfelejtettem-e a házi feladatomat. Most már többre vágytam. Biztonságra, szabadságra és életre."   53. oldal

 "Vajon Hamupipőke elgondolkodott azon az éjszakán, amikor szép báli ruhában szórakozott, hogy meggyónjon a hercegnek?
Gondolt arra, hogy elmondja neki, egyébként, hercegem, a hintó nem az enyém, ez csak egy mocskos kis mezítlábas lakáj? Nem. Élte a pillanatot. Aztán éjfélkor lelépett szépen."   103. oldal

"Elmesélte, hogy korábban agysebészként dolgozott. De amikor nyugdíjba vonult, visszatért első szerelméhez, a számítógépekhez. Azt mondta, hogy a hardveren dolgozni olyan, mint olyan pácienst operálni, aki soha nem panaszkodik."   221. oldal

„Sólyom rikolt fel, most repülni kell.”   253.oldal
 Petra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése