2012. június 12., kedd

Megidézve


 



Idézetek Veronica Roth A beavatott című könyvéből.






 "Ha kevés dolgot birtoklunk, kevésre vágyunk, és mindannyian egyenlők vagyunk, akkor nincs kire irigykednünk."   32. oldal

"Hiszünk a hétköznapi bátor tettekben és a bátorságban, amely arra készteti az embereket, hogy álljanak ki egymás mellett."   187. oldal
 
 "A fölöttünk lévő, lapos körtükörben egészen kicsinek látom az alakunkat: akkorák vagyunk, mint az ujjamon a köröm. Úgy érzem, ez a hiteles tükörképünk: ilyen parányiak vagyunk valójában."   314. oldal

"– A mi agyunk azonban sokféle irányban gondolkodik. Nem vagyunk képesek egyetlen gondolkodásmódra leszűkíteni a működését, és ez félelmet kelt a vezetőinkben. Azt jelenti ugyanis, hogy bennünket nem lehet irányítani. Ez pedig azt, hogy akármit is tesznek, mi mindig is gondot jelentünk majd számunkra."   390. oldal
Petra

Könyvheti beszerzőkörút

Kétszer sikerült körbejárnom az  idei Könyvhetet, először szombaton, majd hétfőn. Hétfőn már csak nézelődtem, míg barátnőm vásárolt, mert még szombaton felkutattam és beszereztem a listámon szereplő tételeket.







Első utam az Agave kiadóhoz vezetett, mert tudtam onnan hozom el a legtöbb könyvet. Amik közül számomra a legjobban várt Lissa Price A testbérlők című könyve volt. Azóta már olvasom, ha nem jön közbe semmi két, max három nap és hozom is. Ezenkívül megvettem még Neil Gaimantől az Amerikai isteneket és a Soseholt. Mindkettőre már régóta fájt a fogam. Valamint a Farkasok a falbant, ő nem volt tervezve, de hát... Hozzám került még Brandon Hackett-től Az ember könyve is. Sajnos a dedikálásig nem tudtam maradni, talán majd legközelebb, mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok rá. És mindegyiken ezek a gyönyörű borítók! Ráadásként ajándékba kaptam egy Agave 100 kötetet, nagyon köszönöm.

Az Ad Astra kiadó könyveit már a Könyvfesztivál óta nézegetem, akkor még nem voltam teljesem biztos benne, hogy szeretném őket, de két napra rá már bántam, hogy nem vettem meg egyiket sem, így most gyorsan bepótoltam. Egyből két könyv került a polcomra, bár nagyon nehéz volt választani, végül Lauren Beukes Zoo city-je és Hannu Rajaniemi Kvantumtolvaja mellett döntöttem. És ezek is milyen gyönyörűek! És kaptam hozzájuk könyvjelzőket is.

Beszereztem még a Ciceró kiadótól Lauren Oliver Delírium, és Gayle Forman Ha maradnék című könyvét. Mindkettőről blogos ajánlások győztek meg. Valamint a Könyvmolyképzőtől Cyn Balog Tündérszerelem című könyvét, ennek a borítója nyűgözött le elsősorban, majd meglátjuk milyen lesz. Végül de nem utolsósorban, Laini Taylortól a Füst és csont leánya is a polcomon landolt. Vele már nagyon régóta szemezek, mondhatni szó szerint!

Így a végén még szeretném megköszönni az Agave kiadónak a vászonszatyorárt, ami nélkül valószínűleg nem tudtam volna ilyen gördülékenyen hazacipelni a könyveket! :D

 Petra


2012. június 3., vasárnap

Könyvheti Kívánságzsák


 
Kívánságzsák néven elindítom az új rovatomat, itt lesznek olyan friss megjelenésű könyvek amik érdekelne, és akár olyanok is amik nagy sikert arattak az olvasók körében, de hozzám még nem jutottak el, vagy most fedeztem csak fel csak őket.




 Már nyakunkon a Könyvhét (június 7-11), ezért gondoltam ideje lenne nekiállnom összeszedni, hogy miket is szeretnék beszerezni. Első sorban a friss megjelenések között nézelődve sikerült kiválasztanom őket:

Neil Gaiman: Amerikai istenek. Az Agave kiadó 6 új könyvet ad ki, és félig meddig ez a könyv is új. A tíz évvel ezelőtti kiadástól elég sokban eltér. A könyv első kiadásakor az amerikai kiadó megvágatta Gaimannel a szöveget, de ahhoz hogy az utána is értelmes és érdekes maradjon az író kiegészítette. Ezt a kiadást fordították magyarra is. Később egy másik kiadó ki akarta adni az eredeti kéziratot, hát Gaiman a már kiadott változatba visszaillesztette a kivágott részeket. Így most ezt a bővített változatot is kiadja az Agave kiadó. És mivel már a régivel is nagyon szemeztem, csak nem sikerült beszereznem, nagyon megörültem, amikor megláttam a listájukon.

 


Lissa Price: Testbérlők. Ebbe a könyvbe már akkor beleszerettem, amikor megláttam az Agave kiadó blogján. Annyira pazar a borító és a cím! Egyszer régen elolvastam a fülszöveget is, de már nem tudnám megmondani miről szól, ami viszont biztos, azóta a kívánságlistámon várakozik ez a könyv.





 


Brandon Hackett: Az ember könyve. Őt is az Agave kiadó dobja piacra, egy magyar író tollából. Hát ennek a mondatnak nem tudom van-e bármi értelme…  Szóval magyar sci-fi, megkapó fülszöveggel (erre még emlékszem).  Valójában nem tudom megindokolni miért szeretném ennyire, azon kívül, hogy megtetszett a fülszövege. Biztos, hogy megveszem.




 




Laini Taylor: Füst és csont leánya. Ez a könyv már elseje óta kapható, a Kossuth kiadó adta ki. Molyon akadtam rá az egyik felhasználó kívánságpolcán és szinte egyből az enyémnek is a lakója lett.






 



Az Ad Astra kiadó, mely a könyvfesztiválon debütált négy könyvvel, most egy újabbat ad ki A dervisház címmel, Ian McDonaldtól. Igazából még nem döntöttem el melyik könyvüket veszem meg, csak azt, hogy veszek tőlük egyet.  De a legesélyesebbek a Zoo City és a Kvantumtolvaj.




 
 Amit még rajtuk kívül végigböngésztem, az a Könyvmolyképző listája, íme:
- Alex Flinn – Csók, pont jókor  
- Amanda Hocking – A vér szava
- Alyson Noel – A szerencsecsillag (Halhatatlanok sorozat 5. rész)
- Aprilynne Pike – Illúziók (Wings 3. rész)
- Benina – Farkasok nemzetsége 1. – Megsebzett szabadság  - Ő felkeltette az érdeklődésemet, de még nem tudom…
- Cyn Balog – Tündérszerelem
- Julie Kagawa – A vaskirály
- Lauren Kate – Torment – Kín (Fallen 2. rész)
- L. J. Smith – Stefan naplója 2. – Vérszomj
- Maggie Stiefvater – Lament
- Sarah Dessen – Altató  - Ez a könyv jónak tűnik, még nem olvastam az írónőtől, de már terveztem.
- Spirit Bliss – Démoni érintés
- Szurovecz Kitti – Gyémántfiú 2. – Borostyánkönny
- Tera Lynn Childs – Forgive my Fins – Elrettentő borítóval megáldott könyv. Számomra mindenképp.

Lényegében egyik könyvel sincs meg közöttünk a kémia, csakhogy egy divatos szófordulattal éljek! 
De ha tudtok valamelyikhez jó ajánlást, nagyon kíváncsian lennék rá!
Petra


2012. május 26., szombat

Beszerzés




 A csütörtöki nagy Vének háborúja olvasás miatt akkor elmaradt ez a poszt, de most itt van. A Scalzi regény mellett más könyvek is a polcomra kerültek csütörtök reggel.





Julianna Baggott: Tiszták című könyve egy disztópiás regény. Az Egmont Kiadó adta ki idén, az Egmint Dark sorozat része.Mind molyon, mind Goodreadsen jók az értékelései. Jó hosszú és fülszövege alapján nagyon érdekesnek tűnik.

Catherine Fisher: Incarceron szintén disztópiás regény, a Pongrác Kiadó jelentette meg tavaly. Szintén mindkét oldalon jó értékeléseket kapott. Kíváncsian várom mi bújik meg a gyönyörű borító alatt.

Torey Hayde: Egy gyerek című regénye már régóta a várólistámon van, de még sosem került onnan a kosaramba. De csütörtökön pont szemben találtam magam vele amikor rendeletem és úgy gondoltam, miért ne?. (Gönczöl Kiadó, 2010)

És a végére hagytam a már olvasott sci-fit, John Scalzi: Vének háborúja. Az Agave Kiadó gondozásában jelent meg kicsit több mit két hete, ezzel a gyönyörű borítóval. Itt megtaláljátok a közös történetünket és véleményemet a könyvről, valamint van egy bejegyzésem amiben idézeteket válogattam a könyvből, őt itt olvashatjátok.
Petra

2012. május 25., péntek

John Scalzi: Vének háborúja

Eredeti kiadó: Tom Doherty Associates; 2005-ben
Magyarul kiadta: Agave Kiadó; 2012-ben
Értékelések: Goodreads- 4,18 (több mint 14 ezer értékelés); Moly- 94% (kevés vélemény)
Oldalszám: 250

Ez a könyv és én. Ez egy külön történet, először az Agave kiadó blogján futottam bele. Ekkor még nem keltette fel az érdeklődésemet, aztán amikor néhány nappal később elolvastam a fülszöveget, már úgy gondoltam, hogy „Na, ez egész jó!”. Majd láttam, hogy a kiadó külön megjelenési bulit csinál a könyvnek, majd játék is volt érte molyon. Hát, itt szerettem bele először. Játszottam a nyereményjátékon, ehhez el kellett olvasni az első fejezetet és itt végem volt. Már akkor tudtam, ha nem nyerem meg, akkor egyből rendelem az eredményhirdetés után. Hát nem nyertem és bár megfogadtam, hogy a könyvhétig nem veszek könyvet, az elő dolgom volt rendelni. És másfél napra rá már a kezemben is volt ez a gyönyörűség.

John Scalzi
Aki kézbe veszi ezt a könyvet nem csak egy gyönyörű borítójú történetet tart a kezében, hanem egy gyönyörű borítójú, elképesztő, fordulatos sci-fit.

A történet főhőse John Perry, ugyan úgy mint sok más kortársa, csatlakozik a Gyarmati Véderő seregéhez, akiknek feladata többek között, megvédeni a Földet és a már gyarmatosított bolygókat. A Gyarmati Véderő ajánlata kecsegtető: két év szolgálat után, a katonák letelepedhetnek az egyik bolygón és új életet kezdhetnek. Az ajánlat más miatt is vonzó, a Földön elterjedt feltételezés, hogy a Gyarmati Véderő valahogy megfiatalítja az embereket, öreg katonának ugyanis nem nagyon vennék hasznát.

A fordulatok könnyen kitalálhatók lennének, ha az olvasónak lenne ideje gondolkodni azon, hogy „Vajon mi lesz?”. De nincs. A könyv egyszerűen annyira pörög és sodor magával, hogy eszembe sem jutott gondolkodni közben, és egy (két) ültő helyemben végigolvastam az egészet. 

A John karaktere nagyon jól kidolgozott, a többiek igazából mind csak mellékszereplők, akik több-kevesebb ideig vannak színen, mégis érdekesek és változatosak, és annak ellenére, hogy csak 50 oldalon keresztül kap szerepet valaki gyorsan megszerethető. 
Az eredeti borító


A történet végig magára vonta a figyelmem, nem vacakolt fölös részletekkel és leírásokkal, egy pillanatig sem unatkoztam fölötte és egészen az utolsó fordulatig úgy éreztem, hogy ez egy remek egyrészes könyv. A csavar után pedig úgy, hogy nagy baj van a paradicsomban, itt még lesznek gondok dögivel.

És mindamellett, hogy az első fejezet után végig az Földön kívül vagyunk, John egy percig sem felejti el, hogy ő lényegében ember, elég sok rész idézi vissza a földi létet, emlékek, beszélgetések, Bibliai idézetek.

Azok a részek kifejezetten a kedvenceim voltak, ahol a különböző generációk jelentek meg egyszerre, az elején az öregek viselkedésében jelentek meg a tinik, később a fiatalok beszélgettek a házasságról és az elkötelezettségről. Ezek már alapjában vicces szituációk, és továbbgondolva őket remek poénforrások. És Scalzi továbbgondolja őket, az egész könyv halál laza teleszórva viccesebbnél viccesebb szituációkkal és beszólásokkal, miközben a könyv mondanivalója rettentően komoly és elgondolkodtató. Nem is mennék bele mindenki azt szűr le belőle, amit akar/ tud/ jónak lát.

És egy másik változat
Az egész könyvben egyedül az űrlényekkel nem mindig voltam kibékülve, néhány plusz részletet el tudtam volna viselni róluk, mert így kicsit mind egyformáknak tűntek, de én igazából még sosem mélyedtem bele, milyenek is lehetnek az űrlények, persze leszámítva a nagy szemű hollywoodi fajtát, szóval akár ilyenek is lehetnek. Vagy csak ilyenek a fejlett űrlények, a nyomikkal meg minek foglalkozni?!

Még így utolsó pontkén kiemelném az egész könyv keretét. Magyar órán mindig az sulykolta belém a tanár, hogy milyen jó, ha a vers első és utolsó versszaka keretet alkot. Na, most már tudom, hogy igaza volt! Annyira jó volt olvasni a végén az epilógust vagy függővéget vagy keretet (ki minek tekinti), hogy egyből kétszer elolvastam!

Imádom ezt a könyvet, biztosított helye van a kedvencek feliratú polcomon; imádom a Vén Trottyokat; imádom Johnt; és nagyon várom a következő részt. Mikor jön a következő rész?

Meghajlás: Hatalmas köszönet az Agave kiadónak ezért a könyvért, a csodálatos borítóért és az igényes fordításért!

Idézetek: Megidézve
Történet: Pörgős, fordulatos, eseménydús
Karakterek: Érettek, kidolgozottak
Kedvenc szereplő: John
Akit nem szerettem: -
Legjobb rész: Nehéz választani… talán a felmérők
Legrosszabb: -
Borító: Tökéletes, tükrözi a történetet
10/10
 Petra

Megidézve

 


Egy eszméletlen könyvből hoztam idézeteket, John Scalzi: Vének háborúja. Majdnem biztos, hogy az értékelést is hozom estére.






"Párszor bocsánatot kértem olyasmiért, amit nem is különösebben bántam , és egy esetben ágyban találtam magam valakivel, akivel amúgy sosem akartam. De megteszed, amit meg kell tenni, hogy az emberek lezárhassák ezt a dolgot; ők jobban érzik magukat tőle, neked meg nem kerül semmibe. Inkább bocsánatot kérek valamiért, ami nem is zavar, és úgy hagyok ott valakit, hogy jó szerencsét kíván nekem, mint megmakacsolom magam, és az a valaki azért imádkozzon, hogy egy idegen kiszürcsölje az agyamat. Mondjuk, hogy ez amolyan karmikus biztosítás."   23.oldal

"Az egyik sarokban egy padlószőnyeges részen egy csoport térdelt és imádkozott. Átfutott a fejemen a kérdés, hogyan tudják huszonháromezer mérföld magasan, merre van Mekka, de aztán továbblökdöstek bennünket, és elvesztettem őket szem elől."    34. oldal

"A reggeli elképesztő volt, és mondom ez úgy, hogy a feleségem olyan reggelit tudott az asztalra tenni, amitől Gandhi is abbahagyta volna a böjtöt."   41. oldal

"Kérem, kövessék a fehér négyzetet. Csak a szemükkel, ne a fejükkel.  – A nő eltompította a fényeket. Hatvan szempár fókuszált egy fehér négyzetre a falon. Lassan megindult.
- El sem hiszem, hogy ezt csinálom – dörmögte Harry.
- Talán felpörgetik – lelkesítettem. – Ha mázlink van, jön még egy fehér négyzet.
Egy másik fehér négyzet jelent meg a falon.
- te már voltál itt, ne tagadd – mondta Harry."   54. oldal 

"- Másnak is volt meztelen nő, aki a gyermekkoráról kérdezett? – érdeklődtem.
- Nekem férfi volt – mondta Susan.
- Nő – így Harry.
- Férfi – így Jesse.
- Nő – így Thomas.
- Férfi - így Alan.
Ránéztünk. – Mi van? – vont vállat. – Meleg vagyok.
- Mi értelme volt? – kérdeztem. – Mármint a meztelen embernek, nem annak, hogy Alan meleg."   57.oldal

 
"- Néhányan esetleg kíváncsiak rá,miért keltjük fel magukat két óra alvás után. Talán kegyetlenek vagyunk? Szadisták? Próbáljuk megtörni magukat? Igen! De nem emiatt ébresztjük fel magukat."   110.oldal

"Bender szenátor nagykövet miniszter közlegény ezen kívül egy életen át abba a hitbe ringatta magát, hogy az embereket szenvedélyesen érdekli a mondanivalója, ezért aztán soha nem fogta be, még akkor sem, ha láthatóan senki nem figyelt rá. Így amikor a GYV problémáiról fejtegette a véleményét a kantinban, lényegében magában beszélt."   139. oldal
 
Az utolsó egy kicsit Spoileres!

"- KÉREM. MONDJON IGENT – ismételte a hang.
- Igen! – vágtam rá kissé idegesen.
- KÖSZÖNÖM, HOGY IGENT MONDOTT. MOST MONDJON NEMET.
- Nem – mondtam, majd átfutott a fejemen, hogy a FejGép talán azt hiszi, a kérésére mondok nemet, felhúzza az orrát, és megsüti az agyam."   76. oldal

Hasonló rovatok gyűjteményét megtalálod itt: Könyves blogok

Petra