Unásig ismert mondat, hogy a film sosem olyan jó. mint a könyv. És mit várhatunk egy több, mint 500 oldalas könyv, alig két órás feldolgozásától? Ezen töprengtem egy darabig, még hetekkel ezelőtt, aztán rájöttem, hogy meg kell nézni aztán megtudom.
Úgyhogy most itt ülök a film után és nem tudom mit gondoljak. Az öcsém első mondata mellett - miszerint "Ebben a filmben nem csináltak mást csak smároltak!" -, azon agyalok, hogy rám milyen hatással volt. Mert ugye, mint várni lehetett borzalmasan meg van vágva.
Voltak kimondottan jó részek, változtatások amik igazán váratlan jeleneteket szültek, és nagyon tetszettek.
Voltak változtatások amik kevésbé, a legrosszabb a végén felbukkanó színész. (Aki olvasta érti majd, aki nem annak sem hiszem, hogy tetszeni fog, csak neki nem üt majd akkorát.)

Voltak olyan mondatok, amik bár tudom, hogy a könyvben is benne vannak, itt nagyon bénán hatottak. Kínos volt nézni.
Vannak rétestészta jelenetek, hosszas hatásszünetekkel, amiknek nem mindig toleráltam, sokkal inkább haladtam volna.

Viszont aki a forgatókönyvet írta, azt igencsak leütöttem volna néha. És hogy csak egy egyszerű példát hozzak, egy mondat van, amit mindenki, de tényleg mindenki ismert a könyvből. Hogy maradhatott ki?!
Plusz, a néző semmit nem tud meg a többi bolygóról, a lehető legjobban lebutították a lelkek világát, még az egyedi neveiket is elvették.
A látvány csodás, a díszlet nagyon szép, mindenki legalább egyszer elázik, az ingek ultrabénák és néha Jake gatyái is.

A végét pedig kiemelném. Nem ugyanolyan mint a könyvben, de így még sokkal jobb. És valójában azt sem hittem volna, hogy ilyet fogok mondani, de jó, hogy megváltoztatták, mert így sokkal izgalmasabb lett, főleg azoknak akik nem olvasták.

Petra