2013. március 28., csütörtök

A Burok - Film

A Burok az egyik kedvenc könyvem, olyan szinten imádom, hogy bár már többször is olvastam, még mindig nem sikerült róla egy értelmes véleményt összehoznom. És most itt a film.
Unásig ismert mondat, hogy a film sosem olyan jó. mint a könyv. És mit várhatunk egy több, mint 500 oldalas könyv, alig két órás feldolgozásától? Ezen töprengtem egy darabig, még hetekkel ezelőtt, aztán rájöttem, hogy meg kell nézni aztán megtudom.

Úgyhogy most itt ülök a film után és nem tudom mit gondoljak. Az öcsém első mondata mellett - miszerint "Ebben a filmben nem csináltak mást csak smároltak!" -, azon agyalok, hogy rám milyen hatással volt. Mert ugye, mint várni lehetett borzalmasan meg van vágva.
   Voltak kimondottan jó részek, változtatások amik igazán váratlan jeleneteket szültek, és nagyon tetszettek.
   Voltak változtatások amik kevésbé, a legrosszabb a végén felbukkanó színész. (Aki olvasta érti majd, aki nem annak sem hiszem, hogy tetszeni fog, csak neki nem üt majd akkorát.)
   Rá kell jönnöm, hogy az öcsémnek valamilyen szinten igaza volt. És mégis azt érzem, hogy Ian és Vanda, a könyvben szárnyaló, kapcsolata nem volt rendesen kidolgozva.
   Voltak olyan mondatok, amik bár tudom, hogy a könyvben is benne vannak, itt nagyon bénán hatottak. Kínos volt nézni.
   Vannak rétestészta jelenetek, hosszas hatásszünetekkel, amiknek nem mindig toleráltam, sokkal inkább haladtam volna.
   A színeszek kimondottan jók. Jake-et egyszerűen meg kell zabálni a mosolyával együtt. Max is nagyon tetszett, még Saoirse is egyértelműen meggyőzött, pedig nekem nagyon nem tetszett először, hogy ő kapta Mel szerepét. Jeb is remek volt, ő hozta a könyvbéli figurát és a kisfiú is Jamieként. Mind mind jó választás volt szerintem.
   Viszont aki a forgatókönyvet írta, azt igencsak leütöttem volna néha. És hogy csak egy egyszerű példát hozzak, egy mondat van, amit mindenki, de tényleg mindenki ismert a könyvből. Hogy maradhatott ki?!
   Plusz, a néző semmit nem tud meg a többi bolygóról, a lehető legjobban lebutították a lelkek világát, még az egyedi neveiket is elvették.
   A látvány csodás, a díszlet nagyon szép, mindenki legalább egyszer elázik, az ingek ultrabénák és néha Jake gatyái is.
   A szinkron...  És nem hittem hogy ilyet fogok mondani, de szerintem oké volt. Persze azt leszámítva, hogy a szinkronszínészeink nem bírják kiejteni a neveket, így két órán keresztül Dzseröd és Vándá társaságát élvezi a néző.
   A végét pedig kiemelném. Nem ugyanolyan mint a könyvben, de így még sokkal jobb. És valójában azt sem hittem volna, hogy ilyet fogok mondani, de jó, hogy megváltoztatták, mert így sokkal izgalmasabb lett, főleg azoknak akik nem olvasták.

Összességében, tetszett is meg nem is. Imádom ezeket a karaktereket, és talán ha nem olvastam volna, azt mondanám, hogy egy nagyon jó alapötletet nagyon elszúrtak ezzel a filmmel. De így, hogy tudom mi van benne nem bánom annyira. Mert ha a filmet tényleg el is szúrták, én tudom, hogy Meyer, valamikor régen, még tudott írni jó könyvet is.  
Petra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése