Eredeti kiadó: Dutton
Juvenile; 2011-ben
Magyarul kiadta: Ciceró Könyvstúdió; 2012-ben
Oldalszám: 269
Zene: Nirvana: Come as you are (mert az Ha maradnék
után, ehhez a könyvhöz is egy Nirvana szám dukál)
Aki nem olvasta a Ha maradnék című
regényt, annak erősen spoileres bejegyzés következik!
A Ha maradnék című regény
folytatása, három évvel később játszódik. Ezúttal Adam szemszögéből, aki
ekkorra már világhírű rocksztár, épp a második albuma előtti világméretű turné
áll előtte, elérte amit akart, élete mégsem olyan amilyennek akarta.
 |
| Gayle Forman |
Kicsit kételkedtem benne, hogy az
írónő meg tudja ismételni amit a Ha maradnékkal elért. Hogy egyszerűen
odaszögezett a székhez, és nem tudtam letenni amíg a végére nem értem, hogy
egészen a legvégéig nem tudtam, hogy mennyi a remény a happy endre. És hogy egy
hihetetlenül emberi ifjúsági könyvet ír, amiben ennyire szerethető mindenki, és
ennyire érezhetőek a lelki folyamatok. Még sosem kellett közel sem annyira
súlyos döntést hoznom mint Miána az első részben, de olvasás közben valahogy
rám telepedett a súlya.
És ugyanezt megismételte ebben a
részben is. Ismét egy nap alatt olvastam végig a regényt, és egyből a kedvencek
közé emelkedett. A történet ismét egyetlen nap alatt játszódik, egy sorsfordító
nap alatt. Adam problémái rettenetesen kézzelfoghatóan elevenedtek meg előttem,
és ahogy pörögnek az órák szépen érzékelhetők az aprócska változások.
Mégis ez a könyv egészen más, mint
az első része. Adam egy megtört, depressziós, paranoiás srác, aki próbál a
felszínen maradni a rá telepedő siker és ennek kivetülései által keltette
óceánban, miközben még a múlttal is meg kell birkóznia. Az előző könyvben
sokkal nehezebb volt a téma, amit oldottak a vicces és boldog emlékek, itt
viszont inkább a sötét jelzővel illetném az alaphangulatot, ami sokkal
nyomasztóbb és nehezebb, főleg mert csak ritkán kerül elő egy-egy felhőtlen
emlék. Valahogy talán átérezhetőbb, vagy inkább hétköznapibb Adam problémája, ezáltal
könnyebb észrevenni az aprócska változásokat, például, hogy már nem néz mindig
a háta mögé és kicsit nyugodtabbá válik.
 |
| Ilyen Adam imádott gitárja |
Ahogy próbálja kihasználni utolsó
szabad napját New Yorkban, szembe jön vele Mia egy plakáton, majd beül a
fellépésére. És amikor újra találkoznak, minden egy kicsit ugyanolyan mégis
minden teljesen más. Adam azt mondja a könyv folyamán egyszer, hogyha csak
néhány évvel később találkoztak volna, akkor örökké tarthatott volna szerelmük.
Ez a mondat különösen megragadt bennem, főleg mert az előző könyv végén
található interjúban az írónő említi ezt, hogy Adam és Mia alig tizenhét évesen
olyan igazi és őszinte szerelmet éltek át, amit még a felnőttek is nehezen
kezelnek. Erre még rányomta a súlyát a múltjuk tragédiája, de hogy újra
egymásra találnak-e az is csak rajtuk múlik, és megint aggódtam értük, itt már
főként Adamért.
Ez a két könyv egyszerűen
varázslatos. Remekül ábrázolt lelki folyamatok, ritkán mélységesen emberi
kivitelezésben. Két, mégis egy története a szeretetről, a döntésekről és a
zenéről. Előveszem majd őket jövőre, vagy két év múlva, biztos vagyok benne, hogy
akkor is ad majd valami újat.
Történet: Lebilincselő.
Karakterek: Adam helyzete,
gondolatai és érzései tökéletesen ábrázoltak.
Kedvenc szereplő: Adam
Akit nem szerettem: -
Legjobb rész: Kempingezés
Legrosszabb: -
Borító: Imádom, tökéletes.
10/10
Petra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése