Kiadta: Agave Kiadó; 2012-ben
Értékelések: Moly- 89% (19 vélemény)
Oldalszám: 290
Zene: Green Day: Boulevard of broken
dreams (a bejegyzés legalján találod)
Nem tudnám velősebben összefoglalni,
mint ahogy a fülszöveg teszi: Háromezer
embert ragadtak el egyszerre a Föld különböző pontjairól. Köztük van Attila, a
félénk budapesti kamasz fiú, Jurij Vitkov, a magabiztos orosz vállalkozó és
annak lánya, a tízéves Aurora is. Háromezer ember, akik most egy élő űrhajó
belsejében utaznak, és minden pillanatban egyre távolabb kerülnek a Földtől.
Nyomasztó körülmények között élnek összezsúfolódva, erkölcsök nélküli, öntörvényű
közösségbe szerveződve anélkül, hogy tudnák, miért kerültek ide, hova tartanak,
és milyen sorsot szántak nekik elrablóik. Hamarosan egy számukra
felfoghatatlan, idegen világba érkeznek, ahol az evolúció egészen más utat
választott magának, és az érkezésük fajok és kultúrák százainak életét dúlja
fel.
 |
| Az író, Markovics Botond |
Mi tesz bennünket emberré? Mennyi
változást bírunk el ahhoz, hogy még utána is embernek mondhassuk magunkat? Mit
csinál az ember, ha neki osztják a kísérleti patkány kártyát?
Ezeket éreztem a legfontosabb
kérdéseknek. Mindegyikre különböző válaszokat kaphatunk a történet folyamán, de
egy egységes választ nem állít fel a mű, talán mert nem is lehet.
Ez a könyv, ezt az alapjaiban is
számos lehetőséget rejtő ötletet még érdekesebbé teszi, azáltal, hogy két
szemszögből olvashatjuk. Ráadásul ez a két karakter Attila, egy, az első rendi előtt
álló kamasz fiú, kevés élettapasztalattal és Jurij a gazdag, orosz vállalkozó, széthullóban
lévő családdal. Ez a két különböző korú, különböző helyzetből érkezett férfi, különböző
értékrenddel rendelkezik, ezáltal máshogy látják és élik meg ugyanazon
történéseket. Már ettől nagyon érdekes a könyv, ráadásként jönnek a „földönkívüliek”
a saját bolygójukkal, fajaikkal, életstílusukkal, gondolkodásukkal.
 | |||
| Az idézetek között őt is megtalálod! |
Nagyon megfogtak a helyszínek, az
ötletes leírások és főleg az idegenek bemutatása. A változatosságuk. Nagyon
tetszettek a fejezetcímek és a fejezeteket indító idézetek is. Imádtam, hogy izgultam a szereplőkért.
Sajnáltam Jurijt, mert tehetetlen
volt, mert nem tudta megvédeni a családját, sajnálta Attilát mert könnyen
kihasználták, sajnáltam még az űrlényeket is.
És hogy mitől lesz ez az egész még
jobb? Szerintem attól, hogy mai. A rengeteg utalás van a könyvben a korra,
főként zenék, amik ma trendik és valószínűleg 5-10 év múlva még mindig
emlékezni fogunk rájuk, ilyenek Adele vagy Lady Gaga például.
Szerintem érdemes olvasás
közben/után elgondolkodni azon mit is szeretne velünk közölni Botond. Persze
csak miután ki tudod rángatni magad a sodró cselekményből! Nagyon várom a
folytatást!
Idézetek: Megidézve
Történet:
Érdekes, elgondolkodtató
Karakterek:
Hangsúlyosak
Kedvenc
szereplő: Jurij
Akit
nem szerettem: Natalie
Legjobb
rész: Istenről folytatott beszélgetés (megtalálod az idézetek között)
Legrosszabb:
Én a könyveket sajnáltam
Borító:
Nagyon tetszik, passzol a könyvhöz
10/10
Petra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése